Tobán Hagyományőrző Népművészeti Egyesület

A projekttel érintett települések (Szihalom, Mezőkövesd, Novaj, Maklár) lélekszáma 22.800 főből áll. A falvak és a kisváros nagyrésze jellemzően 45 év feletti elidősödött lakosságból áll.
Az általunk tervezett program egy átfogó médiakampánnyal indult, amely felkeltette az érdeklődést a célcsoport körében, majd ezt követően személyes, csoportos megszólítással értünk el a célcsoportot.
A rendezvényre a célcsoport tagjait nagyrészt szervezett szállítással, csoportosan juttattuk el, de lehetőség volt az egyéni érkezésre is. Az előadások felépítése indirekt módon is tartalmazta a projekt üzenetét, mert tapasztalatunk szerint ez ad lehetőséget leginkább ebben a korosztályban az információ átadására, figyelmük felkeltésére.
Tehát először egy korosztálybeli, gyakorlott, rutinos internethasználó élménybeszámolója következett („jó példaként”), majd egy zenés-táncos kuplé betét. Ezt egy szakmai előadás követi az internet előnyeiről, hasznos szolgáltatásokról, gyakorlati úton, és élményszerűen, bemutatva a közönséget érdeklő témákon keresztül a lehetőségeiket (online-kívánság kosár).
Ezt újabb szórakoztató rész követte kabaréjelenetekkel, régi slágerekkel, majd pedig az IKT eszközökről hallgattunk meg egy egyszerű ismeretterjesztőt, illetve tekintettünk meg egy bemutatót, hogy melyek az első lépések, amelyen el lehet indulni, és bemutattuk az eszközök egyszerű használhatóságát. Megadtuk a további kapcsolattartási pontokat, elérhetőségeket, mindenkit érdeklő kérdések-válaszok következtek, majd a program kötetlen részében kellemes zenei aláfestéssel, és további vendéglátással, egyénileg és személyre szabottan volt lehetősége a résztvevőknek kapcsolódási lehetőségeik megismerésére.
A tematikus előadásokat minden esetben a célcsoporttagokból előzetesen választott és felkészített asszisztensekkel illusztráltuk, jelezve a résztvevők felé, hogy ők is képesek a gyakorlatban ezt megcsinálni. A műsorvezetők és az előadók is igyekeztek a legtöbb jelenlévőt megszólítani és bevonni a
bemutatókba. A rendezvény zárásaként, kötetlen beszélgetéseket, és kipróbálási lehetőségeket további 1,5-2 órában biztosítottuk. A program legfontosabb célja, hogy áttőrje a hátrányos helyzetű, idősebb korosztály érdektelenségét.

Hagyományaink

Egy közösség jelenkori életének szerves része a hagyományokban, tárgyakban és emlékekben velünk élő múlt, amelytől a mi életünk visszafordíthatatlanul, de nem véglegesen eltávolodott. A történeti múlt ismerete – beleértve az elődeink által élt életforma ismeretét is –, a mai kor embere számára is fontos. Fontos azért, mert a generációkon keresztül ránk örökítődött és bennük élő értékrendszer nélkül sikeresek lehetünk, de kiegyensúlyozottak nem. Ezen gondolatok alapján született meg az elképzelés a Szihalmi népi kultúra értékeit bemutató Tájház létrehozására, majd később jogi szervezeti kereteinek megteremtésére vonatkozóan.

Tagok: Antal Károly, Antalné Bartók Katalin, Bai Bence, Bai Alexandra, Bajzát Dániel, Bajzáth Gyula, Bajzáth Linda, Bajzáth Zsófia, Bajzáthné Pozsgai Katalin, Balázs Szabolcs, Barna Bence, Bóta József, Bukta Ferenc, Bukta Ferencné, Bukta Ferencné, Bukta Lajos, Bukta Lajosné, Csák József, Csákné Bukta Enikő, Cseh Dóra, + Csík Barnabásné, Csík Jolán, Csík Sándor, Dobó Nikoletta, Dobre Lászlóné, Dobre Ágnes, Dr. Joó Csaba, Domán Dorina,  Farkas Benjaminné, Ficsór Kálmán, Ficsór Kálmánné, Ficsór Linda, Gócsa Balázs, Kelemen Lajos, Kelemen Lajosné, Kelemen Lili, Kelemen Fanni, Kiss Beatrix, Kiss Barbara Koós Jánosné, Kovács György, +Kovács Györgyné, Kovács István, Kovács Istvánné, Kovács Katalin, Matheides Veronika, Máté Péterné, Mészáros Lászlóné, Mészáros Dániel, Molnár Béláné, Ócsai Virág, Pajtók Lászlóné, Pajtók Vivien, Prokaj Gergely, Prokaj Péter, Ruzsinszki Tiborné, Tóvári Pálné, Szeifert János, Úri Katalin, Veres Tamás, Veresné Bernát Csilla, Vincze Ferenc, Vincze József, Vincze Józsefné, Vincze Krisztián, Vincze Roland, Vincze Tiborné, Zelei Sándorné

Szihalom története

Községi pecsét 1764-ből: három halomból kinövő búzaszálak, fölöttük stilizált napkorong, körirata: Szihalmiense sigillum 1764.

Szihalom rövid története:

Az Eger-, illetve Rima-patak mellett teljesen sík vidéken, termékeny kötött talajon fekszik. 1866-ban a 6286 holdas határából 4989 hold a szántó, 414 a rét, 713 a legelő kiterjedése. 1950-ig Borsod megyéhez tartozott, de a Sósrév környékét és a Koszperium nevű rétet korábban is Heves megyéhez számították. Szihalom község keletkezésének ideje nem ismert. Borsod vármegye monográfiája szerint – mely Anonymus történeti művére hivatkozik – már a honfoglalás idejében megvolt. Az azelőtti időben valószínűleg szlávok lakták.

Az Árpádvár vagy Földvár jelentős, kora- és középbronzkori telep volt. A határban korarézkori és későbronzkori edények, urnatemető, az árpádvári bronzkori telepen Árpád-kori sírok kerültek felszínre. A falu nevét már Anonymus megemlíti Zenuhalmu néven: “Árpád vezér az Eger vize felé tartván, itt megpihent, s övéivel több napig e tájon tartózkodott. Azt a halmot, amelyen számára leveles színt készítettek, Zenuhalmunak (vagyis Szín-halomnak) nevezték”. A község később Szénhalom néven ismeretes, mint Szent István király által az egri püspöknek adományozott birtok, mely földesúri joggal bírt, s e kiváltságban 1261-ben IV. Béla király megerősítette.

Ebben az időben már plébániája volt. Zenhalom, Zenholm, Scenhalom néven említik a XIII. századi oklevelek. A század végén kisebb adományozások folytán birtokrészekhez jutott az egri káptalan is. 1317-ben a falu egyik fele a püspökségé, másik fele a káptalané lett. A XV. században már a Zyhalom névalak olvasható az oklevelekben. A falu határa Alsóbő és Czepes-pusztáig terjedt. 1417-ben püspöki vámhelyként említik, az egri püspök sóvámot szedett – feltehetően a Sósrévnél. Hogy a község mai nevét mikor vette fel, arra vonatkozó adatok nem találhatók. 1550-ben a 10 házban lakó 11 nős férfi már a töröknek is adózott a búza, kétszeres, méhkasok, szénatermés, sertések és a kincstári rét után. Eger 1552. évi ostroma során a törökök felégették, 1554-ben a Fülekre telepedett török basa pusztította, 1566-ban pedig a tatárok hamvasztották el. 1596 körül a püspöki sóvámház körül 5 jobbágy lakik, a másik két utca az Eger-patak mellett, illetve a maklári út mentében fekszik.

1633-ban, Pyber püspök idejében az egri püspökség és káptalan tizedszedési vitáját oly értelmű megállapodással szüntették meg, hogy a Maklár és Felsőtárkány közötti falvak ezután kizárólagosan a püspökséget, Szihalom birtokjoga pedig egyedül a káptalant illeti. A XVII. század közepén Rézmán basa az egri vár tartozékaként használta a falu határában elterülő ún. Basarétet, ez még száz év múltán is az egri váré volt.

1699-ben a falu pusztán áll, gazdátlan földjeit, rétjeit Butler János egri várkapitány bérli. A XVIII. század elején benépesül. Lélekszáma 1787-ben 1389 fő.

Földesura az egri püspök volt, később pedig az egri főkáptalan.

Az 1848 előtti időben úrbéres község volt, 1871 után szabad község. Szihalom Borsod vármegye délnyugati szélén, Heves vármegye határán fekszik. Egész határa síkság, csupán az északkeleti részen láthatók kisebb emelkedések.

Erdeje nincs, vizei a Rimapatak a község nyugati szélén, az Ostorospatak a határ északi szélén, mely patakok vize kevés, nyaranként teljesen kiszárad. A határ nyugati szélén folyt még az Egerpatak, mely elegendő vízbőségű volt malomhajtásra. A község határának kiterjedése 1920-ban: 6316 kat. hold, melyből szántó: 5306 hold, rét: 265 hold, legelő: 402 hold, terméketlen terület: 275 hold, melyben az utak, homokbányák, házak, udvarok is bentfoglaltattak, kert 68 hold.
Határában volt a Káptalantanya és a Sósrévma.
A lakosság lélekszáma az 1920-as években volt a legnagyobb, (3128 fő), azóta kismértékben, de folyamatosan csökken.
A XVIII-XIX. század idején a hasonló jobbágyfalvak életét élte.

Nyomot hagyott a településen az első- és a második világháború is.

Az első iskola 1758-ban épült, 1959-től önálló községi könyvtár is működik.

Műemlékei, nevezetességei:
– Templom:  1759-ben a falu főútvonalában épült szabadon álló, egyhajós, nagyméretű, keletelt
– Barokk templom. A maga nemében ritka szép látványosság.
– Árpádvár vagy Földvár: kora- és középbronzkori képződmény
– Kálvária: XIX. századi zarándokhely
– Zsóri üdülő: Szihalom-Mezőkövesd határában található gyógyvizű hőforrásra épülő gyógyfürdő

AZ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA:

„ TOBÁN „  HAGYOMÁNYŐRZŐNÉPMŰVÉSZETI EGYESÜLET

2002. 12. 20. Napján kelt

Alapszabálya

Egységes szerkezetbe foglalva

A 2014. 06. 20. napján történt változásokkal

· Szihalom, 2014. június 20. napján

A L A P  S Z A B Á L Y

A „TOBÁN” Hagyományőrző Népművészeti Egyesület közgyűlése kinyilvánítja az egyesület, mint jogi személy létesítésére és működtetésére vonatkozó akaratot és az egyesület alapszabályát a következőkben állapítja meg:

I. Általános rendelkezések:

Az egyesület neve:  „TOBÁN” Hagyományőrző Népművészeti   Egyesület

Az egyesület székhelye: 3377 Szihalom, Hunyadi út 90.  sz.

Működési területe:        Magyar Köztársaság

Az egyesület jogállása:

Az Egyesület önkormányzati elven működő szakmai érdekvédelmi és érdekképviseleti társadalmi szervezet.

Az egyesület önálló jogi személy, amely saját nevében szerez jogokat és vállal kötelezettségeket.

Kiadásait tagdíjakból, valamint természetes- és jogi személyek adományaiból fedezi.

Az Egyesület működése:

A Magyar Köztársaság Alkotmányának, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011 évi CLXXV törvény, valamint a 2013. évi V. tv.-ben foglalt  rendelkezések figyelembevételével a saját alapszabálya szerint történik.

II. Az egyesület célja:

A népi hagyományok és a magyarországi jellegzetes népi táncok megőrzése, előadása, bemutatása, népszerűsítése és feldolgozása.

III.      Az Egyesület tevékenysége

Az egyesület a II. pontban megjelölt céljait az alábbi tevékenységek gyakorlásával valósítja meg:

III.1.   Hagyományőrző találkozók és önálló hagyományőrző rendezvények szervezése, és részvétel más által szervezett  hagyományőrző találkozókon.

III.2.   Pályázati munkák előterjesztése az egyesületi célok megvalósítása érdekében.

III.3.   A Magyar Köztársaság népművészetileg jellegzetes tájegységei népi táncainak    bemutatása, táncház találkozók megszervezése

III.4.   Kapcsolatfelvétel más hasonló célú civil szervezetekkel az együttműködés kialakítása céljából.

III.5.   Belföldi – és külföldi  hagyományőrző egyesületekkel  történő kapcsolattartás,  részvétel külföldi  hagyományőrző találkozókon, folklór rendezvényeken.

III.6.   A népi kultúrát bemutató  és feldolgozó, valamint ehhez kapcsolódó történeti áttekintést is tartalmazó monográfiák, nyomdai kiadványok  megjelentetése és terjesztése.

Az egyesület céljait az alábbi közhasznú tevékenységek gyakorlásával valósítja meg: művészeti, kulturális tevékenység, nevelés oktatás ellátásához kapcsolódó tevékenység.

Az Egyesület közhasznú szolgáltatásaiból az egyesületi tagokon kívüli személyek is részesülhetnek.

Az egyesület a közhasznú tevékenységeit a Mötv. 2011 évi CLXXXIX. 13.§. /1/. bekezdés  7. pontjában meghatározott önkormányzati feladatok vállalásával  valósítja meg.

Az egyesület mint közhasznú szervezet az államháztartás alrendszereitől- a normatív támogatás kivételével- csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját.

IV.       Az egyesület tagjai:

IV.1.   Az Egyesület tagja lehet minden olyan magyar  állampolgár aki az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja, az alapszabályt aláírja és kötelezettséget vállal az egyesületi célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre és a tagdíj megfizetésére.

IV.2.   Az Egyesület pártoló tagja lehet az a magyar és külföldi magán- vagy jogi személy-költségvetési szerv kivételével, aki adományaival segíti az Egyesület munkáját, és tevékenységében részt kíván venni. A pártoló tag az egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulásával vehet részt, a pártoló tagot az egyesület tagjai választják meg e tagságra.

IV.3. Az egyesület közgyűlése az egyesület tiszteletbeli tagjává választhatja azt a nagykorú magyar állampolgár természetes személyt, aki az egyesületi célok megvalósításához rendszeres tevékenységével jelentősen hozzájárul. Az egyesület tiszteletbeli tagjára vonatkozó jelölést az egyesület bármely tagja előterjeszthet, az előterjesztésről a közgyűlés határoz.

IV.4.   Az Egyesület minden tagja – a pártoló tag és tiszteletbeli tag kivételével – azonos szavazati joggal rendelkezik, és részt vehet az Egyesület működését érintő minden kérdésről rendelkezni jogosult közgyűlés döntéshozatalában. A szavazati jogát minden tag személyesen gyakorolhatja. A pártoló tag és tiszteletbeli tag az egyesület szerveibe nem választhat és nem választható, az egyesületi szervek döntéshozatalában csak tanácskozási joggal vehet részt.

IV.5.          Az Egyesület minden tagja – kivéve a tiszteletbeli tagokat – köteles a közgyűlési határozattal meghatározott mértékű tagdíjat megfizetni, továbbá köteles tevékenyen közreműködni az egyesületi célok megvalósítása érdekében: a közgyűlés által meghatározott konkrét programok végrehajtása érdekében.

V.        A tagsági viszony keletkezése és megszűnése:

V.1.     Az egyesületi tagság a belépési nyilatkozat beadásával jön létre.

V.2.     Az egyesületi tagság megszűnik a tag halálával, kilépésével vagy kizárással és az egyesület megszűnésével

V.3.     A kilépést írásban kell közölni az Egyesület valamelyik tisztségviselőjével.

V.4.     A közgyűlés titkos, minősített szótöbbséggel meghozott határozattal kizárhatja az Egyesületnek azt a tagját, aki az alapszabály rendelkezései ellen súlyosan vét.

V.5.     Az Egyesület  jellege

A tag kizárását bármely egyesületi tag és az elnökség kezdeményezheti ha a tag jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít. A tag kizárása tárgyában hozott döntés a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. A kizárás tárgyában összehívott közgyűlést megelőzően a kizárással érintett taggal ismertetni kell a kizárás alapját képező teljes tényállást és fel kell hívni a  tényállásra vonatkozó nyilatkozata megtételére, a kizárással érintett tag a kizárás tárgyában az e tárgyban döntő közgyűlési napirend keretében is nyilatkozhat. A kizárást kimondó határozatot írásba kell foglalni, indoklással kell ellátni. A határozatnak tartalmaznia kell a jogorvoslat lehetőségét. A kizárás tárgyában hozott határozatot taggal ajánlott, tértivevényes postai küldeményként közölni kell.

Az Egyesület közhasznú szervezet.

VI.       Az egyesület szervezete:

VI.1    Az Egyesület legfőbb szerve a közgyűlés. A Közgyűlés a tagok összessége, amely az Egyesületet érintő minden kérdésben dönthet. A közgyűlést az Elnökség hívja össze az egyesület székhelyére, vagy a meghívóban megjelölt más helyre. A közgyűlésre minden tagot a napirend közlésével kell meghívni postai úton megküldött ajánlott küldeményben, vagy közvetlenül kézbe történő átadás útján, úgy, hogy a hogy a meghívók elküldése és a közgyűlés napja között legalább tizenöt nap időköznek kell lennie. Évente egyszer rendes közgyűlést kell tartani, és rendkívüli közgyűlést kell tartani, ha a tagok egyharmada azt – a cél megjelölésével – igényli, vagy a tisztségviselők bármelyike azt szükségesnek tartja. A közgyűlés ülése nyilvános. A közgyűlés határozatait a közgyűlésen ki kell hirdetni és a tagokkal közölni kell. A közgyűlés határozatait a jelen nem lévő tagokkal  postai úton, ajánlott küldeményként kell kézbesíteni, vagy közvetlenül kézbe történő átadás útján.

VI.2. A Közgyűlés határozatképes, ha legalább a tagság több, mint a fele jelen van. Ha a közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt közgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes. A megismételt közgyűlést az eredeti – határozatképtelenség miatt elmaradt – közgyűlés időpontját követően 3. napon belüli időpontra kell összehívni, amely időpont az eredeti közgyűlés meghívójában is megjelölhető.

VI.3.   A Közgyűlés – eltérő rendelkezés hiányában – határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. A közgyűlés a tisztségviselőket (vezetőket), levezető elnököt, jegyzőkönyvvezetőt, jegyzőkönyvhitelesítőket nyílt szavazással választja meg.

VI.4.   Kizárólag a közgyűlés hatáskörébe tartozik a tisztségviselők, ügyintéző és képviselő szervek megválasztása és éves beszámolójának elfogadása, az alapszabály jóváhagyása és módosítása, az évi költségvetés megállapítása és az Egyesület más Egyesülettel való egyesülésének, illetőleg feloszlásának a kimondása. Az alapszabály módosításához, tag kizárásához és az Egyesület feloszlásának (egyesülés, megszűnés) kimondásához a jelen lévő tagok összessége háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozata (minősített többség) szükséges.

VI.5.   Az Egyesület képviselő szervei:

VI.5.1.       Az Egyesület képviseletét a Közgyűlés által választott 3 főből álló Elnökség látja el. Az Elnökség tagjai az ugyancsak közgyűlés által megválasztott elnök,  titkár és elnökhelyettes.

A közgyűlés mind az Elnökség tagjait, mind a tisztségviselőket (képviselőket) határozott öt év időtartamra választja. A közgyűlés az egyesület Elnökségének az alábbi személyeket választotta meg.

Elnök: dr. Joó Csaba  3300 Eger, Rajner Károly út 73. Sz.

Elnökhelyettes: Antalné Bartók Katalin 3377 Szihalom, Hunyadi út 52. Sz.

Titkár: Csík Jolán   3377 Szihalom, Hunyadi út 54. Sz.

Két közgyűlés közötti időben az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a közgyűlés hatáskörében. Döntéseiről, intézkedéseiről a következő közgyűlésen az Elnökség köteles beszámolni.

Az Elnökség jogosult az Egyesületet terhelő kötelezettségek (szerződések) és illető jogok vállalásáról – a közgyűlés ill. tagok felé beszámolási és tájékoztatási kötelezettség mellett – dönteni.

Az Elnökség  három tag jelenléte esetén határozatképes. Az Elnökség szükség szerint, de  évente legalább egyszer tart ülést, melyet az Elnök hív össze. Az Elnökség ülése nyilvános. Az Elnökség ülésére minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a ülés napja között legalább 15 nap időköznek kell lennie. Bármely az Elnökség döntésében érdekelt egyéb személyt, szervet az ülésre lehetőség szerint külön is meg kell hívni. Az Elnökség határozatait az érintettekkel postai úton kell kézbesíteni, ajánlott küldeményben.

Az Elnökség ügyrendjét maga határozza meg. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, kivéve azokat az eseteket, ahol jogszabály minősített többséget ír elő.

VI.5.2.       Az Elnök jogai és kötelességei:

· a Közgyűlést bármikor összehívhatja

· a tagság pénzéről a kezelőket elszámoltatja

· a kiadások számláit ellenőrzi

· megbízólevél kiadása pénzügyek intézéséhez

· harmadik személyekkel való szerződések megkötése

· a tagság észrevételeit mindenkor figyelembe kell venni, a Közgyűlés határozatainak megfelelően kell az intézkedéseket megtennie

· a tagságtól, illetve harmadik személyektől bármely címen befolyt összeg kezelését, illetve felhasználását ellenőriznie kell,

· az Egyesület tevékenysége során keletkezett dokumentációk ellenőrzése.

VI.5.3.       A titkár (vagy külön választott pénztáros) jogai és kötelességei:

· az Egyesület pénzállományának kezelése,

· a számlák kezelése és nyilvántartása,

· a pénztárkönyv vezetése,

· mindennemű visszaélési lehetőség gyanúja esetén az elnök értesítése,

· a számlák hitelességének ellenőrzése.

VI.5.4. Az elnökhelyettes jogai és kötelességei:

az elnök akadályoztatása esetén teljes hatáskörben helyettesítheti az elnököt,

· az elnök három hónapot meghaladó akadályoztatása esetén azonban a teljes hatáskörű helyettesítéshez a Közgyűlés hozzájárulása is szükséges.

Vezető tisztségviselők összeférhetetlensége:

A 2011. évi CLXXV. tv. 38-39.§.-ainak rendelkezései szerint

A döntéshozó szerv, valamint az ügyvezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

a)⁸³ a döntéshozó szerv, illetve az ügyvezető szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület döntéshozó szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),

b) a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve

d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,

a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte

A vezető tisztségviselő, illetve ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

A tisztség ellátása és a tisztségviselő alapítóhoz fűződő viszonya összeférhetetlenséget nem idézhet elő.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. t. 3:22§. alapján az egyesület ügyintéző és képviseleti szervének tagja nem lehet az,

a) akinek a cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben korlátozták.

b) akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, addig amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

c.) akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

d.)Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

Mind a közgyűlés, mind az Elnökség minden lényeges döntését jegyzőkönyvben rögzíti. A jegyzőkönyvet aláírja az Elnökség jelenlévő minden tagja, közgyűlés esetén további erre kijelölt két tag. A közgyűlés és az elnökség döntéseit, az egyesület által nyújtott szolgáltatások igénybevételére vonatkozó lehetőségek módját, valamint az éves beszámolót az elnök a helyi önkormányzat hirdető tábláján történő kifüggesztéssel, hirdetményi úton hozza nyilvánosságra.

A közgyűlés levezető elnök a közgyűlés által hozott határozatokat köteles haladéktalanul bejegyezni a határozatok könyvébe, amelybe bevezetésre kell kerülnie a Kuratóriumi ülések időpontjának, hatályának, a napirendi pontoknak, a döntések tartalmának, továbbá a döntést támogató és ellenzők számarányának, vagyis a szavazati aránynak. A bejegyzést a jegyzőkönyvet hitelesítő egyik tag hitelesíti. A határozat csak ezt követően válik érvényessé.

Az Elnök köteles mind a közgyűlés, mind az Elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni.

Az Egyesület iratait, bevételi és kiadási bizonylatait a titkár kezeli. Az Egyesület irataiba az Elnökkel történt előzetes egyeztetés alapján, az egyesület székhelyén pénteken du. 15.00-16.00 óra közötti időtartamban bárki betekinthet.

Az Elnökség jogosult akár a tagok közül, akár kívülálló személyt pénztárosi teendők ellátásával megbízni. A pénztáros részére díjazás állapítható meg.

Az Egyesület képviseletére az elnök és a titkár jogosult olymódon, hogy az Egyesületre kötelezettségeket létesítő jogviszonyt önállóan tehetnek. Az Egyesület bankszámlája feletti rendelkezés akként történik, hogy az elnök és egy elnökségi  tag együttesen jogosult rendelkezni az egyesület bankszámlája felett.

VI.6    Felügyelő Bizottság

Az 2011 évi CLXXV. törvény 40.§. /1/. bek. rendelkezése szerint ha a közhasznú szervezet éves bevétele meghaladja az ötvenmillió forintot a Felügyelő Bizottság létrehozása kötelező. Az Egyesület bevétele ezt az összeget ebben az évben várhatóan nem éri el. Az Elnökség vállalja, hogy amint a hivatkozott jogszabályban megjelölt összeget eléri az egyesület bevétele, akkor a Felügyelő Bizottság  létrehozását kezdeményezi.

Kötelező Felügyelő Bizottság létrehozása a 2013. évi V. tv. /Ptk./ 3:82§./1/. bek. alapján ha a tagok több mint a fele nem természetes személy, vagy ha a tagság létszáma a száz főt meghaladja. Az egyesületnek a fenti jogszabály hely alapján Felügyelő Bizottság létrehozása nem kötelező, a tagság létszáma a száz főt nem haladja meg és nem természetes személy tagja az egyesületnek nincs.

VII.      Az egyesület gazdálkodása:

VII.1.  A tagok által befizetett tagdíjak, valamint minden, a közös célt szolgáló befizetés az Egyesület vagyonát képezi. Az Egyesület vagyona oszthatatlan. Az Egyesületi tagság bármilyen módon történő megszűnése esetén a tagot az Egyesület vagyonából semmilyen térítés nem illeti meg. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú  céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységre fordítja.

Az egyesület közgyűlése a tagdíj összegét 100.-Ft/fő/hónap tagdíj összegben határozta meg az egyesület megalakulásakor. Az egyesület tagjai a tagdíjat minden évben egyösszegben, készpénzben legkésőbb a tárgyév december 31. napjáig kötelesek megfizetni.

Az Egyesület a tagok által befizetett tagdíjakból a tagok önként vállalt egyéb juttatásaiból, illetőleg a külső támogatók által juttatott összegekkel gazdálkodik. Az Egyesület, gazdálkodása során nyereségre nem törekszik.

A tagsági díjakat az Egyesület elsősorban – fenntartási- ügyviteli költségek, valamint az Egyesületet terhelő járadékok és adók megfizetésére használja fel.

VII.2.  Az egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok azonban csak esedékes tagdíjbefizetésük mértékéig.

A jogutód nélkül megszűnt egyesület- a hitelezői igények kielégítése után – megmaradt vagyonát az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott célra kell fordítani és az ott megjelölt módon kell nyilvánosságra hozni. Az egyesület megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után megmaradt vagyon a- a civil szervezetek támogatására való felhasználás céljából- a Nemzeti Együttműködés Alapot illeti meg. A vagyon felhasználásának módját a Civil Információs portálon nyilvánosságra kell hozni.

VII.3.  Az Egyesület működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzletév végén le kell zárni. Az üzletév végével a képviselő az egyesület gazdálkodásáról a közgyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít.

VII.4.  Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében támogatókat keres, az elfogadott támogatást a lehető leghatékonyabban és legrövidebb időn belül az elérni kívánt cél támogatására, elősegítésére fordítja, az esetleges maradvány összegeket hasonló célok támogatására fordítja, rendezvényeket tart, melyek bevételeit a rendezvény céljában meghatározott körben használja fel.

VIII.Záró rendelkezések:

VIII.1.            Az Egyesület bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.

VIII.2.            Az egyesület politikai tevékenységet nem folytat, politikai pártoktól független, azoktól támogatást nem fogad el, és pártokat a maga részéről semmilyen formában nem támogat, továbbá országgyűlési képviselőjelöltet nem állított és nem támogatott a választásokon, és a továbbiakban sem fog.

A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekre a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011 évi CLXXV törvény, valamint a 2013. évi V. tv rendelkezései, másrészt a később meghozandó közgyűlési határozatok az irányadók.

Kelt, Eger,  2014. 06. 20. napján.

AZ EGYESÜLET ETIKAI KÓDEXE:

ETIKAI KÓDEX

– „TOBÁN” Hagyományőrző Népművészeti Egyesület –

I. CÉLJA ÉS HATÁLYA

1.Az etikai kódex az egyesület működésével, tevékenységével összefüggő sajátos,speciális magatartási szabályok összessége.

2. A Kódexben leírt magatartási szabályok hatálya kiterjed az egyesület mindenkoritisztségviselőire, rendes- pártoló- és társult tagjaira. (Személyi hatály)

A szabályzathatálya kiterjed a Magyarországon és külföldön elkövetett cselekményekre is.

(Területi hatály.)

A Kódexben megfogalmazott magatartási normák és elvárások megsértéseszankciókat vonhat maga után.

3. A Kódexben rögzített és a hatályos jogi szabályozás eltérése esetén ajogszabályban rögzítetteket kell alkalmazni.

II. ELVEK

Az egyesület, annak tisztségviselői és tagjai a nyíltság, átláthatóság, feddhetetlenségelveit alkalmazva járnak el, ahogy azt a polgárok és egyéb érdekelt felek jogosanelvárják tőlük.

A tisztségviselőkre vonatkozó szabályok biztosítják pártatlanságukat. Az errevonatkozó rendelkezések nyilvánosak, és megtalálhatók a vonatkozójogszabályokban, az Alapszabályban, az egyesület szabályzataiban és a jelen EtikaiKódexben.

Az egyesület integritásának, tisztességes eljárásának alapelvei:

– Nyitottság

– Átláthatóság

– Felelősség és számon kérhetőség

– Tisztességes eljárás – jogszabályok, etikai normák mentén

– Diszkrimináció tilalma, kirekesztés mentesség, egyenlő bánásmód elve

– Elkötelezettség elve

– Függetlenség elve

– Pártatlanság

Az egyesület, mint érdekképviseleti szervezet minden esetben:

1. Azonosítja magát a neve és céljai által meghatározott tevékenységekgyakorlásával, és tagságával, amelyet képvisel.

2. A nyilvántartásba vételkor, illetve bármely más adatközlés esetén kizárólag hitelesadatokat szolgáltat.

3. Közli, közvetíti azokat az értékeket, érdekeket, amelyeket képvisel.

4. Biztosítja, hogy az általa nyújtott információk pártatlanok, hiánytalanok,naprakészek legyenek, továbbá ne legyenek félrevezetők.

5. Tisztességtelen módon nem szerez információkat, ilyen módon nem befolyásoldöntéseket.

6. Nem gyakorolnak negatív befolyást érdekei érvényesítése céljából sem tagjára,sem harmadik személy vonatkozásában.

7. Tagjaik, partnereik esetén tiszteletben tartja azok esetleges kötelezettségét a rájukvonatkozó titoktartási követelmények betartása tekintetében.

III. AZ ETIKUS MŰKÖDÉS ALAPJAI

Az etikus működés gyakorlata, általános etikai elvárások:

Egyesületünk tisztességesen és a társadalmi/ természeti környezete iránti odafigyeléssel gyakorolja tevékenységét. Betartjuk az emberi és az állampolgári jogokra, civil szervezetekre vonatkozó normákat, a hatályos jogszabályokat és a legteljesebb mértékben figyelemmel vagyunk mindazokra, akikkel tevékenységünk során kapcsolatban állunk. Döntéseink során arra törekszünk, hogy ezen elvek mentén működve érjünk el kimagasló eredményeket céljaink megvalósításában.

Az egyesületre, mint a tagok összességére, az egyesület tisztségviselőire és tagjaira vonatkozó etikai elvárások:

– Jóhírnév védelme:

Az egyesület minden testülete, tisztségviselője, tagja kötelessége az egyesület jóhírnevének erősítése. Az egyesület tisztségviselői, tagjai nem tanúsíthatnak olyan magatartást, amellyel csorbíthatják az egyesület jóhírnevét. Tilos valótlan tény állításával vagy híresztelésével, valamint valós tény hamis színben való feltüntetésével, úgyszintén egyéb magatartással az egyesület jóhírnevét sérteni, illetőleg veszélyeztetni, vagy erre utaló magatartást tanúsítani. Közéleti szereplése során nem mondhat vagy cselekedhet olyat, ami félrevezeti a közvéleményt, vagy ami az egyesület másik tagjának jogos érdekét sérti, vagy számára jogosulatlan előnyt eredményez. Ennek keretében különösen tilos: Az egyesület jóhírnevét, hitelességét sértő, vagy veszélyeztető tények állítása, híresztelése, ilyen jellegű nyilatkozatok tétele más, mások előtt, vagy nagy nyilvánosság előtt.

– Titoktartás:

Minden tisztségviselő és tag, továbbá a munkacsoport tagja köteles az egyesület bizalmasnak, vagy titkosnak minősített információit annak megfelelően kezelni. Tilos különösen: Az egyesület tevékenységére vonatkozó bármely, nem nyilvánosságra szánt adat harmadik személy részére történő hozzáférhetővé tétele. Az egyesület működésének átláthatóságát annak elnöksége köteles biztosítani. Az elnökség jogosult arra, hogy egyesületi érdekből valamely adatot, információt időlegesen bizalmasnak, a titoktartási kötelezettség körébe esőnek minősítsen akkor is, ha az egyébként nem minősül magántitoknak vagy üzleti titoknak. Az elnökség ilyen döntését indokolni és az érintettekkel közölni kell. Úgyszintén az elnökség biztosítja az egyesület bármely testületi-, vagy munkaszerve által végzett tevékenységéről szóló beszámolást, vagy annak nyilvánosságra hozatalát. A testület vagy munkaszerv által végzett tevékenység során megszerzett bármilyen jellegű információ, így különösen de nem kizárólagosan magántitoknak, üzleti titoknak, szakértői véleménynek vagy összegzésnek tartalma, vagy munkájuk során tudomásukra jutott bármilyen más adatnak, vizsgálati eredménynek, részeredménynek (ideértve annak munkaközi állapotát is), technológiai-műszaki ismeretnek, pályázati 6 lehetőségnek, harmadik személyek felé bármilyen módon történő kiadása súlyos etikai vétségnek minősül. Titoktartási kötelezettség megszegésének minősül a fenti információk idő előtti kiadásán túlmenően, azoknak az erre fel nem hatalmazott személy által történő kiadása is, vagy saját célra történő felhasználása, megszerzése is. Ebben a körben saját célú felhasználásnak minősül az is, ha a tisztségviselő, vagy munkacsoport tagja olyan jogi személyiséggel rendelkező, vagy nem jogi személy vállalkozásnak, szervezetnek ad ki a tevékenysége során megszerzett bármiféle információt, melynek saját maga tagja, alkalmazottja, vezető tisztségviselője, illetőleg amelynek a közeli hozzátartozója vagy élettársa tagja, alkalmazottja, vagy vezető tisztségviselője.

– Tilos a joggal való visszaélés:

Joggal való visszaélésnek minősül a jog gyakorlása, ha az a jog társadalmi rendeltetésével, vagy/és az egyesület céljaival, vagy bármilyen érdekével össze nem férő célra irányul, vagy az egyesület jogainak és érdekeik csorbítására vagy illetéktelen előnyök szerzésére vezetne.

– Egyesületet érintő információ:

Tilos az egyesületet érintő/illető információt visszatartani. Az egyesület tagjai kötelesek az egyesületre vonatkozó, tudomásukra, birtokukba jutott információkat, adatokat, az egyesületet érintő, vagy az egyesületnek címzett közléseket, az egyesület elnökével, az elnök akadályoztatása esetén az elnökséggel közölni, neki/nekik átadni, vagy rendelkezésre bocsátani.

– Személyhez fűződő jogok:

Személyhez fűződő jogokat sért, aki a levéltitkot megsérti, továbbá aki a magántitok vagy üzleti titok, egyéb az egyesületet illető információ – továbbiakban együtt: információ – birtokába jut, és azt jogosulatlanul nyilvánosságra hozza vagy a tudomására jutott információval egyéb módon visszaél.

– Érdekellentét:

Tilos az egyesület érdekeivel ellentétes magatartás. Az egyesület elvárja tagjaitól, hogy kerüljék azokat a tevékenységeket, amelyek egyesületi tagságból folyó elkötelezettségükkel ellentétesek lehetnek. Összeférhetetlennek minősül minden olyan tevékenység, amely az egyesület érdekeit sértheti, az egyesület jó hírét csorbíthatja. Az egyesület tagjai nem kereshetnek előnyt saját maguk vagy mások számára az egyesületi tagságból származó lehetőségeik helytelen felhasználása által. Tilos az egyesülettel fennálló kapcsolatra hivatkozni illetéktelen előnyök megszerzése céljából, vagy/és ezzel az egyesület érdekeit csorbítani. Tilos az egyesületnél szerzett információk, üzleti kapcsolatoknak bármilyen formában, az egyesület érdekeivel szemben álló felhasználása, ezeknek illetéktelen, harmadik személy részére történő kiszolgáltatása.

– Nyilvánosság:

Az egyesület érdekeinek védelmében minden, az egyesületet érintő, nyilvánosságra szánt anyagot (publikációt, előadás szövegét, stb.) az elnökséggel, illetve az elnökség által erre határozattal kijelölt elnökségi taggal jóvá kell hagyatni, még a közlésre való átadás előtt, különösen akkor, ha az anyag név szerint említi az egyesületet, vagy az egyesület tevékenységét. Magát a nyilvánosságra szánt közlést illetően az egyesület belső szabályozása szerint kell eljárni. Különleges esetekben a bizalmas információk átadására, cseréjére, előzetesen engedélyt adhat az elnök.

– Politikamentesség:

Az egyesület nem támogat közvetve sem politikai pártokat és politikai szervezeteket, illetve azok képviselőit, az ezzel ellentétes magatartás tilos.

– Lelkiismereti szabadság:

Az egyesület tagjai tiszteletben tartják egymás világnézetét, politikai meggyőződését és semmilyen eszközzel nem befolyásolják egymás politikai nézetét.

TOBÁN Hagyományőrző Népművészeti Egyesület

Képv. dr. Joó Csaba elnök

AZ EGYESÜLET 2016. ÉVI MÉRLEGBESZÁMOLÓJA: