Bemutatkozás PDF Nyomtatás E-mail

Hagyományaink

Egy közösség jelenkori életének szerves része a hagyományokban, tárgyakban és emlékekben velünk élő múlt, amelytől a mi életünk visszafordíthatatlanul, de nem véglegesen eltávolodott. A történeti múlt ismerete – beleértve az elődeink által élt életforma ismeretét is –, a mai kor embere számára is fontos. Fontos azért, mert a generációkon keresztül ránk örökítődött és bennük élő értékrendszer nélkül sikeresek lehetünk, de kiegyensúlyozottak nem. Ezen gondolatok alapján született meg az elképzelés a Szihalmi népi kultúra értékeit bemutató Tájház létrehozására, majd később jogi szervezeti kereteinek megteremtésére vonatkozóan.

Egyesületünk tagjai

 

Tagok: Antal Károly, Antalné Bartók Katalin, Bai Bence, Bai Alexandra, Bajzát Dániel, Bajzáth Gyula, Bajzáth Linda, Bajzáth Zsófia, Bajzáthné Pozsgai Katalin, Balázs Szabolcs, Barna Bence, Bóta József, Bukta Ferenc, Bukta Ferencné, Bukta Ferencné, Bukta Lajos, Bukta Lajosné, Csák József, Csákné Bukta Enikő, Cseh Dóra, + Csík Barnabásné, Csík Jolán, Csík Sándor, Dobó Nikoletta, Dobre Lászlóné, Dobre Melitta, Dobre Ágnes, Dr. Joó Csaba, Dr. Joó Csabáné, Domán Dorina,  Farkas Benjaminné, Ficsór Kálmán, Ficsór Kálmánné, Ficsór Linda, Gócsa Balázs, Háda Tímea, Kelemen Lajos, Kelemen Lajosné, Kelemen Lili, Kelemen Fanni, Kiss Diána, KIss Virág, Koós Jánosné, Kovács György, +Kovács Györgyné, Kovács István, Kovács Istvánné, Kovács Katalin, Kovács Xavér, Matheides Veronika, Máté Péterné, Mészáros Lászlóné, Mészáros Dániel, Molnár Béláné, Ócsai Virág, Pajtók Lászlóné, Pajtók Vivien, Prokaj Gergely, Prokaj Péter, Ruzsinszki Tiborné, Tóvári Pálné, Barnáné Szeifert János, Úri Katalin, Veres Tamás, Veresné Bernát Csilla, Vincze Ferenc, Vincze József, Vincze Józsefné, Vincze Krisztián, Vincze Roland, Vincze Tiborné, Zelei Sándorné

 
PDF Nyomtatás E-mail

Szihalom története


Községi pecsét 1764-ből: három halomból kinövő búzaszálak, fölöttük stilizált napkorong, körirata: Szihalmiense sigillum 1764.

Szihalom rövid története:

Az Eger-, illetve Rima-patak mellett teljesen sík vidéken, termékeny kötött talajon fekszik. 1866-ban a 6286 holdas határából 4989 hold a szántó, 414 a rét, 713 a legelő kiterjedése. 1950-ig Borsod megyéhez tartozott, de a Sósrév környékét és a Koszperium nevű rétet korábban is Heves megyéhez számították. Szihalom község keletkezésének ideje nem ismert. Borsod vármegye monográfiája szerint - mely Anonymus történeti művére hivatkozik - már a honfoglalás idejében megvolt. Az azelőtti időben valószínűleg szlávok lakták.

Az Árpádvár vagy Földvár jelentős, kora- és középbronzkori telep volt. A határban korarézkori és későbronzkori edények, urnatemető, az árpádvári bronzkori telepen Árpád-kori sírok kerültek felszínre. A falu nevét már Anonymus megemlíti Zenuhalmu néven: "Árpád vezér az Eger vize felé tartván, itt megpihent, s övéivel több napig e tájon tartózkodott. Azt a halmot, amelyen számára leveles színt készítettek, Zenuhalmunak (vagyis Szín-halomnak) nevezték". A község később Szénhalom néven ismeretes, mint Szent István király által az egri püspöknek adományozott birtok, mely földesúri joggal bírt, s e kiváltságban 1261-ben IV. Béla király megerősítette.

 

 

Ebben az időben már plébániája volt. Zenhalom, Zenholm, Scenhalom néven említik a XIII. századi oklevelek. A század végén kisebb adományozások folytán birtokrészekhez jutott az egri káptalan is. 1317-ben a falu egyik fele a püspökségé, másik fele a káptalané lett. A XV. században már a Zyhalom névalak olvasható az oklevelekben. A falu határa Alsóbő és Czepes-pusztáig terjedt. 1417-ben püspöki vámhelyként említik, az egri püspök sóvámot szedett - feltehetően a Sósrévnél. Hogy a község mai nevét mikor vette fel, arra vonatkozó adatok nem találhatók. 1550-ben a 10 házban lakó 11 nős férfi már a töröknek is adózott a búza, kétszeres, méhkasok, szénatermés, sertések és a kincstári rét után. Eger 1552. évi ostroma során a törökök felégették, 1554-ben a Fülekre telepedett török basa pusztította, 1566-ban pedig a tatárok hamvasztották el. 1596 körül a püspöki sóvámház körül 5 jobbágy lakik, a másik két utca az Eger-patak mellett, illetve a maklári út mentében fekszik.


1633-ban, Pyber püspök idejében az egri püspökség és káptalan tizedszedési vitáját oly értelmű megállapodással szüntették meg, hogy a Maklár és Felsőtárkány közötti falvak ezután kizárólagosan a püspökséget, Szihalom birtokjoga pedig egyedül a káptalant illeti. A XVII. század közepén Rézmán basa az egri vár tartozékaként használta a falu határában elterülő ún. Basarétet, ez még száz év múltán is az egri váré volt.

1699-ben a falu pusztán áll, gazdátlan földjeit, rétjeit Butler János egri várkapitány bérli. A XVIII. század elején benépesül. Lélekszáma 1787-ben 1389 fő.

Földesura az egri püspök volt, később pedig az egri főkáptalan.

Az 1848 előtti időben úrbéres község volt, 1871 után szabad község. Szihalom Borsod vármegye délnyugati szélén, Heves vármegye határán fekszik. Egész határa síkság, csupán az északkeleti részen láthatók kisebb emelkedések.

Erdeje nincs, vizei a Rimapatak a község nyugati szélén, az Ostorospatak a határ északi szélén, mely patakok vize kevés, nyaranként teljesen kiszárad. A határ nyugati szélén folyt még az Egerpatak, mely elegendő vízbőségű volt malomhajtásra. A község határának kiterjedése 1920-ban: 6316 kat. hold, melyből szántó: 5306 hold, rét: 265 hold, legelő: 402 hold, terméketlen terület: 275 hold, melyben az utak, homokbányák, házak, udvarok is bentfoglaltattak, kert 68 hold.
Határában volt a Káptalantanya és a Sósrévma.
A lakosság lélekszáma az 1920-as években volt a legnagyobb, (3128 fő), azóta kismértékben, de folyamatosan csökken.
A XVIII-XIX. század idején a hasonló jobbágyfalvak életét élte.

Nyomot hagyott a településen az első- és a második világháború is.

Az első iskola 1758-ban épült, 1959-től önálló községi könyvtár is működik.


Műemlékei, nevezetességei:
- Templom:  1759-ben a falu főútvonalában épült szabadon álló, egyhajós, nagyméretű, keletelt
- Barokk templom. A maga nemében ritka szép látványosság.
- Árpádvár vagy Földvár: kora- és középbronzkori képződmény
- Kálvária: XIX. századi zarándokhely
- Zsóri üdülő: Szihalom-Mezőkövesd határában található gyógyvizű hőforrásra épülő gyógyfürdő

 

 

Free counter and web stats

 

Szavazások

Fontos megismernünk elődeink szokásait, életmódját?
 

Ki olvas minket

Oldalainkat 1 vendég böngészi

Linktár

Szihalom honlapja
Szihalom hivatalos honlapja.
Szihalmi Egyházközségért Alapítvány
A Szihalmi Egyházközség honlapja.
Magyar népzenék
A lap.hu portál magyar népzenei linkgyűjteménye.
Népdalgyűjtemény
Sok-sok népdal szöveggel és más érdekességekkel.